2012. szeptember 20., csütörtök

40. rész: Csak az alkohol beszélt belőlem

Az aznap délutánra már nem nagyon emlékszem. Miért is? Ja, mert bulizni mentünk. Mániájuk, de nem mondom, hogy nekem nem. Ragadós.

*Reggel *
Egy számomra ismeretlen ágyban ébredtem. Nem egyedül.
Körülnéztem, majd tátva maradt a szám. Egyik oldalamon Louis szorosan fekszik mellettem egy szál alsóban,  másik oldalamon Hazza teszi ugyanezt, de ő mellette fekszik Niall ugyanúgy. Magamon végignézve értetlen fejem még értetlenebbé vált, ugyanis volt rajtam egy farmer sort, meg egy fürdőruha melltartó.
A szoba szétszedve, minden egymás hegyén-hátán helyezkedik el, tiszta káosz.
- Jó reggelt..- nyögdécsel egyet Niall, majd mindenki mocorogni kezd, én meg kiugrok az ágyból.
Értelmetlen arckifejezésem találkozik a fiúékkal, kiknek arcán kaján mosoly húzódik másnapos kivitelezésben.
- Mi az? - vonom őket kérdőre.
- Jó a ruhád! - nevet Niall, majd akkor nekem is leesik. Hirtelen befutok a fürdőbe és ott teszem rendbe magam. Lefürdök, hajammal is kezdek valamit, majd kijövök, ugyanabban a ruhában, de felkapok egy földön heverő pulcsit. Talán Louisé.
- Mi történt tegnap? - fogom a fejem két fejfájás között.
Választ nem kapok, ekkor rájuk ugrálok( már amennyire meg tudom tenni) és leinvitálom őket a nappaliba. Kiderült, hogy Loui szobájában voltunk.
- LIAM! - ordítottam lefele a lépcsőn, mire a mellettem haladó három fiú felmordult.
A tévé előtt már Liam mosolyogva várt minket, gondolom felkészült, hogy mindent el kell mesélnie.
- Tudod a dolgod! - ült le a szőnyegre mosolyogva Niall.
- Kicsikét berúgtatok! - nevetett Liam szőkén.
- Nem mondod? Mi történt utána?
- TI mindent szétszedtetek itthon, a klubban is, szóval mindenhonnan elküldtek minket, jártuk a szórakozóhelyeket, mikor már elég sok alkohol volt bennetek. Eddig megvan? - nevetett Liam.
- A klubbosig. - pontosít Niall.
- Azután újra üvegeztetek, hülyébbnél hülyébb és perverzebbnél perverzebb dolgokat találtatok ki. Bocsi, Gwen! Szóval ezt csináltátok egy ideig, nem is mondom, szerintem mindenki smárolt mindenkivel, de mindegy is. - nézett ránk olyan ,, én mindent tudok, de ti nem"  mosollyal.
- Ennyi? - ráncoltam szemöldököm.
- A többit gondolhatjátok! - kacsintott felém, majd Louis-ra nézett. Nanee..
- Ugye nem? - mutogatok Louis felé.
- Dede. - mosolyog Liam.
- Annyira nem lehetett rossz! - nézett rám nevetve a kócos ír.
- Mintha emlékeznék! - nevettem vissza. Harry arcán láttam valamit. Valami nem barátságos arckifejezést.

- Harry? - kérdezem félve. Mindenki csöndben maradt, még a légy zümmögését is hallani lehetett.
- Én már kezdek emlékezni.. - nézett rám idegesen. - Smároltatok. - szemeivel ölni tudott volna.
- Harry, mindannyian részegek voltatok! - állt az én pártomra Liam. - Ez volt az amit nem akartam elmondani. Nagyon összevesztetek Gwen-en. Harry, neked az volt a bajod, hogy féltékeny voltál, míg neked Louis, az, hogy még mindig szereted. Gwen, Te már nem bírtad tovább és felmentél aludni, mikor a fiúk mintha ,, elfelejtették" volna az egészet, újra üvegezni hívtak, te belementél. Vetkőztetek, ezt láthatjátok, de azután elindultatok nagy nehezen a lépcsőn, mindent összehánytatok, majd elaludtatok. Ennyi a sztori és úgy érzem felesleges lenne ezt tovább boncolgatni. Nem akarom, hogy ebből veszekedés legyen, hiszen belőletek tegnap az alkohol beszélt!! - zárta le a témát Liam, majd mint az apa a rossz gyerekekre, úgy nézett ránk.


Harry felállt, majd idegesen a szobája felé vette az irányt. Én eközben még csak Louis szemébe sem mertem nézni, mert megbabonázott volna. Nem, nem és nem!!!! Hagyd ezt abba, Gwen!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése