- Na milyen? - mondta Haz teli szájjal.
- Nagyon jó! - mondtam én is tele szájjal. Felnevettünk.
- Milyen nap van ma? - kérdezte homlokát összeráncolva Loui.
- Öhm.. Péntek. - vágta rá Niall. A napokhoz mindig értett.
- BASSZUS! - ugrott fel, meglökve az asztalt.
- Mi az? - néztem rá kérdően.
- Holnap el kell utaznom a hétvégére. Már egy hónapja lebeszéltem Apámmal. Már nem mondhatom le. - nézett rám szomorúan és megbánóan. - Velem jöhetnél. - csillant fel a szeme, az ötlete hallatára.
- Nagyon szívesen. - mosolyogtam belegondolva, hogy megismerhetem Louis szüleit.
- Nem tudsz menni. - mondta aggodalommal Zayn.- Hétvégén vannak a felvételeid. Muszáj menned. - látszott a szemében, hogy sajnál engem.
- Basszus. Ne már! - néztem magam elé, összeráncolt homlokkal.
- Semmi baj, majd legközelebb eljössz velem. - nézett rám Loui kedvesen. Szomorú volt, a szemében láttam. Megöleltem, majd odaszóltam egy "oké"-t neki.
- Akkor mikor indulsz? - kérdeztem az ölelés után.
- Ma estefele, mert valami rokonunk jön hozzánk és ott kell lennem reggel. Basszus. - nem volt kedve az utazáshoz. Unottan nézett maga elé.
- Segítek pakolni. - vetettem fel a segítségemet. Rám nézett és mosolygott. Azután elfogyasztottuk a többi ételt is és teli hassal ledőltünk a nappaliba. Az egész One Direction meg Gwen Rox. Vicces látvány.
- Éhes vagyok. - mondta úgy a semmiből Niall, fél órával azután, hogy leültünk.
- Nem kapsz. - mondtam. - Meghízol. Nem tetszel a lányoknak. Soroljam még? - viccelődtem.
- Nem kell, a lányok szeretnek. Akkor nem eszem. - mondta majd a konyha felé nézett vágyóan. Én Harry és Loui között voltam. Lábamat Harry ölébe vetettem majd fejemet Louis-on pihentettem. Videó játékoztak. Érdekes volt, én is szerettem a videó játékokat, nem voltam valami lányos lány. ( Nem voltam plázacica.)
Közben üvöltöttek, ugráltak és satöbbi. Nem volt kényelmes, meg is süketültem kicsit. A délelőtt ezzel telt, majd elindultunk valami értelmes dolgot is csinálni. Nem jutottunk semmire. Punnyadtan ültünk a kanapén.
- Te otthon mit csináltál a szabadidődben? - kérdezte Liam.
- Én? Hát - kezdtem el sorolni. - Zenét hallgattam, neteztem, lovagoltam, haverokkal lógtam, filmeket néztem, sütögettem, meccsekre mentem és ilyeneket csináltam. - mondtam unottan.
- Lovagoltál? Tudsz lovagolni? - kérdezte Harry.
- Igen, elég régóta lovagolok. Ti? Van valami közötök a lovakhoz? - kérdeztem, de a választ tudtam.
- Nem valami sok. - mondta Niall.
- Akkor lovagoljunk! - ordított Louis. Mind megsüketültünk.
Így ezen az alapjáraton elmentünk lovagolni. Mindannyian külön lóra ülhettünk, egy aranyos kis tanyán, ahol nem csak lovak, de más állatok is szívesen éltek. A szívem mindig ilyen helyekhez húzott. Én egyedül mehettem, rajtam látszott, hogy tudom mi a helyzet. Hálát adok az égnek, hogy elhoztam a lovas felszerelésemet. ( naci + csizma)
A többiek futószáraztak, mindenfélét megtanultak, a legtöbbjük élvezte. Zayn arca furán nézett ki, mert tudta, hogy a szél szétszedi a haját. Felnevettem a látványától.
Én egy kis pej (barna) lovon ültem. A neve Chezy volt. Nyugodtan ültem meg, éreztem magam alatt minden mozdulatát. Vágtáztam vele néhány kört, még egy kis "x" akadályra is rámentünk. Nem volt nehéz, inkább kellemes. Visszaértem a többiekhez akik csodálkozva bámultak rám.
- Nem mondtad, hogy ilyen jól lovagolsz. - mosolygott Loui. Felnevettem majd leszálltam Chezy-ről. Visszavezettem az istállóba, majd leszedtem róla a felszerelést és lecsutakoltam. A többiek persze figyeltek engem, nem akartak csutakolni.
- Ilyen érdekes látvány vagyok? - mosolyogtam.
- Igen. - mondták kórusban.
Megköszöntünk mindent majd hazamentünk. Felhívtam Anyát, és beszélgettem vele egy kicsit. Nem gyakran beszéltem vele, de amikor beszéltünk, mindent megtárgyaltunk. Nem volt köztünk konfliktus.
Miután letettem a telefonomat, elmentem segíteni Loui-nak pakolni. Már esteledett, szóval bőven pakolt. Benyitottam a szobájába, majd megláttam azt a kavalkádot, ami a szobában volt.
- Na, inkább segítek. - mosolyogtam. Megcsináltunk mindent, majd lementünk a nappaliba.
- Kész vagytok? - kérdezte Zayn mosolyogva.
- Igen! - vágtuk egyszerre rá, majd mosolyogtunk egymásra.
- Akkor gyere. - fogott meg Zayn meg kicipelt a kertbe és beledobott a medencébe. Megint.
- Miért nem lepődöm meg? - forgattam a szemeimet. A bolondok persze mind beleugrottak és hülyéskedtek tovább. Nem tudom, hogy bírnám nélkülük..
♥
Már bőven esteledett, mikor Louis elindult az ajtó felé a bőröndjeivel együtt. Odarohantam hozzá segíteni, majd megcsókoltam. Újra és újra. Mosolyogtam rá, de lelkemben mély fájdalom és üresség tengett. Lehet, hogy csak egy hétvégére, de elmegy. Mindannyian elbúcsúztak Tőle, majd annyit mondott:
- Harry! Te vigyázol Rá! - kacsintott mindkettőnkre. Elmosolyodtam. Majd odarohantam és még egyszer megcsókoltam.
- Nyugi, majd mindig írok és hívlak. Csak egy hétvége. - próbálta menteni a helyzetet, de ő is nyugtalan volt.
Elköszöntünk tőle, majd az erkélyről néztük ahogy elmegy. Harry vállára hajtottam a fejemet majd megéreztem pulóverének illatát. Ő majd vigyáz Rám! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése