43. rész: Sztár?

***Sziasztok! Remélem tetszeni fog a rész, én próbálok olvashatót írni.:D Kérlek titeket írjatok kommentet és szavazzatok ott alul, ahol lehet. Nagyon köszi és jó olvasást! :DD Pacsiii: LU***

Két kék szeme ragyogott, miközben kacéran mosolygott rám.
- Túlságosan szerencsés vagy, Tomlinson! - kacsintottam rá, majd kikerültem arcomon egy hatalmas mosollyal.
- Vagy csak jó az időzítésem. - mosolyog utánam.

A szobámba beérve, Harry-t találtam, éppen ügyködött valamin, de mikor meglátott, inkább engem kezdett bámulni.
- Nincs jobb dolgotok, nektek hímneműeknek, mint belém ütközni meg bámulni? Nincs kicsit jó sorsotok? - álltam előtte félig már nevetve.
- Talán. De ki ütközött beléd? - vágott értetlen képet, majd legyintve válaszoltam, miközben ruháimért indultam.
- Louis. - húztam ki a szekrényből egy széles, fekete pólót.
- Louis? - nézett rám értetlenül, mikor felvettem a ruháimat és leültem mellé.
- Jól hallottad.
Nem szólalt meg.
- Ma lesz a felvétel? - kérdeztem mosolyogva.
- Ja. - igazán bőbeszédű.
- Lejössz velem? - néztem rá újra.
- Most nem. Talán alszom egyet. - két zöld szeme hazudott. Hazudott nekem, de elnéztem neki.
- Oké. - álltam föl mellőle lassan, kissé egyhangúan, hogy észrevegye bajom.

- Minden oké? - kérdezte az éppen haját igazító Zayn, mikor beálltam a fürdőszobájának az ajtajába. Nekidőlve az ajtófélfának néztem a kigyúrt fiút. Két barna szeme gyönyörűen csillogott, s barátságosan mosolygott.
- Nem. - sóhajtottam. - Csak tudod..Harry. - fogtam meg fejem.
- Megint azt csinálja? - szentelte teljes figyelmét nekem.
- Pontosan. - öleltem meg. - Vigyázz, mert ha meglát akkor veled is ezt teszi! - viccelődtem.
- Oh, tényleg! - kapott föl, majd lefutott velem a földszintre. Mostanában ez a szokásuk. Elég furcsa.

- Készen vagytok? - mondta a lépcsőről lefutó Liam, minket fürkészve.
- Én igen. - jött ki Niall a konyhából.
- Az az utolsó helység ahova mennél, ugye? - viccelődtem vele, majd rákacsintottam védekezésképpen.
- De neked is. - mosolygott rám, a kócos ír.
- Az meglehet.
Ruhám teljesen engem jellemzett, bár a fiúk füttyentgettek a cipőm láttára.

El is indulhattunk. A kocsi nagy sebességgel száguldott az utakon, közben én minden figyelmemet Harry arcának a fürkészésének szenteltem. Arcán ideges, kissé feszült vonások húzódtak, melyet rossz volt nézni. Megfogtam az állát, majd magamhoz húzva egy puszit nyomtam arcára.
- Ezt miért kaptam? - mosolygott rám.
- Azért, hogy mosolyogj! - bújtam hozzá.

A nagy épület újra elbűvölt, de nem volt sok időnk a bámészkodásra. Így is késésben voltunk, nekem meg a holdjáróimban kellett a fiúk után loholnom. Király.
- Gwen! - üdvözölt kedvesen Jack. Kis borostát növesztett, ami jól állt neki. - Milyen a hajad? - egyenesen belemarkolt hajamba, majd kihúzott belőle egy szálat és azt méregette.
- Most a korpáimat számolgatod, vagy csak simán nem tetszik? - kérdeztem tőle nevetve.
- Jól van, már! Csak nem hittem el, hogy tényleg megváltoztál. Hallottam róla híreket, de nem hittem el azokat. Most meg.. szóhoz sem jutok! - nevetett.
- Hírek? Már az emberek hajáról is vannak hírek? - fordultam mosolyogva felé.
- Kedves Gwen, szinte csak azokról vannak. - nyújtotta ki nyelvét. Jó érzés fogott el, hogy szinte családtagjaimként kezelhetem a "munkatársaimat." Ha belegondolok sok ideig dolgozom még velük, szóval ennél jobb nem is lehetne.

- Kezdhetjük? - kérdezte.
- Persze. - nevettem. A felvételt még kamera is vette. Viccből rengetegszer grimaszoltam a kamerának, mire Jack szólalt meg:
- Gwen, ez megy a YouTube-ra.
- Sose baj. - grimaszoltam tovább, majd elkezdtem táncolni. Ilyenkor amúgy jól vagyok. Csak ültem bent a székemen és kezeimmel táncolgattam mindenfélét. Voltak olyanok is, mint amiket a fiúk szoktak csinálni, így mutattam ki Directionerségemet. *büszkefej*

- Nagyon jó volt, Gwen! - szólalt meg Jack a végén, mire a munkatársak csak bólogattak. Nagyon örültem, szinte ugrándoztam.
- Figyelj, gyere velem egy kicsit. - húzott arrébb Jack, a fiúk felvétele után.
- Oké. - mosolyogtam rá.
- Figyelj.. - nagyon sokszor kezdte így a mondatait - Mi lenne, ha bedobnánk a mély vízbe?
- Mire gondolsz?
- Arra, hogy rögtön a legjobbak közé emelnénk. Van hozzá tehetséged.
- Az lehet, hogy van, de eszem nincs, mivel ebből még mindig nem értem miről beszélsz.
- Kezdhetnéd a pályafutásodat egy nagy durranással.. Egy videó klippel. - mondta komolysággal hangjában. Nem hittem a fülemnek. Azt hittem, hogy fellépek néhányszor, azután ennyi volt, kész. De nem..
- Hogy mi? - hitetlenkedtem.
- Jól hallottad. Sztár lehetsz. Egy igazi sztár! - fogta meg a vállamat, majd szélesen vigyorgott.