- Na mi van, hiányzom? - kérdeztem gúnyosan a telefonba.
- IGEEN! Gyere már át, és nézzünk meg egy filmet. -zaklatott Loui.
- Ari vagy, de nemrég találkoztunk, nincs elegetek belőlem? - kórusban ordították:
Nem! - erre Louis: - Bekövettelek Twitteren. Kérek egy örömkiáltást!
- EEzaaaz! -játszottam el a boldogat, bár nem volt nehéz, mert erről álmodoztam.
- Szóval jössz? -kérdezték meghatódottan.
- Jövök, de Apu ki fog nyírni, és azt fogja hinni, hogy nem szeretem.
- Minket szeretsz? úúúdejó! - bolondozott Louis.
- Imádlak titeket, bolondok. -Erre elkezdték:
-ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ- közben visszavágtam:
- Ha nem hagyjátok abba visszavonom. - fenyegetőztem.
- De engem imádnod kell - mondta Louis. - velem aludtál. - hallottam hangján, hogy kihasználja az alkalmat.
- Háát, nem tudom, de lehet, hogy ezúttal Harry-vel alszom..-fenyegetőztem. Meghallottam a háttérben egy hangot:
- EZAAAZ! -üvöltötte Harry.
- Na megyek srácok, de esik az eső, mire odaérek, addigra elázom.
- Nem kell, itt állunk előtted és várunk rád a kocsiban. - erre a mondatra felegyenesedtem az ágyról és kinéztem az ablakon. Tényleg ott voltak. Elkezdtek integetni. Mosolyogtam egyet, letettem a telefont és szóltam Apunak, hogy elmegyek. Mondta, hogy jó, így elindultam a kocsi fele..
- Mi csak nem a One Direction? -kérdeztem röhögve mikor az ablakhoz értem. Louis visszaszólt:
- Jaj ne, egy paparazzo. - erre mindannyian lebuktak, és az ülés alatt voltak elbújva, hogy hogy, azt én sem tudom.
- Hát jó.- mondtam, majd beültem melléjük. Elkezdtek nevetni. Bolondok, az tény, de imádtam Őket.
- És azóta itt voltatok? - kérdeztem viccelődve. A válasz meglepett.
- Louis már órákkal ezelőtt eljött volna, de nem engedtük, mivel, hagytunk pihenni, de azután Louis valahogy mégis elrángatott minket, tettünk egy szemlekört a ház körül, Louis benézett az ablakokon és látta, hogy bent vagy. Azután befutott a kocsiba a többit meg már tudod.
- Ez hihetetlen! Bolondok vagytok! - röhögtem. Nem volt túl nőies, de nem érdekelt. Ők úgy láttam, hogy örülnek annak, amit én szégyelltem. Hmm..Érdekes.
Eközben megérkeztünk a jól ismert házhoz. Mikor beértünk én elkezdtem rohanni a nappaliba és nézni, hogy milyen filmek vannak. Nem értették mi a bajom. Ezek után felrohantam a szobájukba lehoztam a legjobbakat és kiraktam őket a kávézóasztalra a kanapé előtt.
- Melyik legyen? -kérdeztem.
- Tökmindegy. - vágták rá. Erre kikaptam egy filmet, nem tudom, mire volt jó, de leültünk és néztük. Én Louis és Harry közé kerültem ahol viccből Loui rádőlt a vállamra. Én felálltam majd visszaültem és ráraktam a fejem Harry vállára.
- De hát...- kezdett el mű bőgni Loui.
- Megígértem neki! - vágtam vissza, majd ennyit hallottam Harrytől:
- Ez az!
Néztük egy ideig a filmet, majd meguntuk és elkezdtünk kajacsatázni. Mindenki mindenkit megdobott, elszabadult a pokol.
- Ez nem ér! Te erős vagy! - szóltak rám mind az öten.
Én csak nevettem és folytattam a gofrival való dobálózást, míg meg nem láttam, hogy mindenki mindenhol kajamaradékos. Niall majdnem sírt, hiszen látta az ételt kárbaveszni. Odamentem hozzá, elkísértem a konyháig és a kezébe adtam egy zacskó chips-et. Boldogan ment el a kanapéig ahol leült TV-zni.
- Te tudod, hogy engeszteld ki. Mi nekünk egy órába telik. Ez varázslat! - szólt oda nekem Zayn.
- Én nem kapok chips-et? -nézett bociszemekkel Loui. Visszavágtam: - Nem úgy volt, hogy most Harry-t imádom? -felnevettem, mire Loui sírásban fakadt ki, persze viccből. Harry újra ujjongott egyet. Odamentem Loui-hoz és megöleltem.Loui szeme felcsillogott és megfogott. - Nem engedlek el, mert átpártolsz Harryhez. -nézett rosszallóan Harry-re. Mindannyian annyit nevettünk, hogy megint elment az idő. Mindenki fáradt lett és büdös. Míg elküldtem a fiúkat fürödni az erkélyen beszéltem Apuval, hogy megint itt alszom, mert a fiúk megint meghívtak.Letettem a telefont utána. A friss esti szellő megcsapta az arcomat. Gyönyörű volt a kilátás onnan fentről, ezért elkezdtem énekelgetni. Csak hallkan.. Csak néztem a távolba. Meredten csodáltam azt ami a szemem elé tárulkozott. Körülbelül 5 perce énekelgethettem amikor valaki megfogta a derekam. Gyorsan megfordultam, ahogy csak tudtam. Mikor megfordultam elmosolyodtam és megkérdeztem:
- Mióta ácsorogsz itt?
- Körülbelül 5 perce - mosolyodott el Loui.
- Szóval mindent hallottál.. Tudom, hogy szörnyű a hangom. - rögtön visszaszólt:
-Nem! Dehogy! Nagyon is jó, csak nem mered kiengedni..Figyelj!
When he opens his arms
And hold you close tonight
Itt én is belevágtam:
It just won't feel right
Cause I can love you more than this, yeaah.
-Gyönyörű hangod van! - mondta miután együtt énekeltünk.
- Nem igaz! - szóltam vissza, de Ő csak a szememet fürkészte. Nézte egy ideig aztán közelebb húzott magához. Nem ellenkezdtem, de mikor nyitódott az ajtó egy hangos ÚÚÚÚÚ-zást hallottunk.
- Bocsánat, hogy megzavarjuk a romantikázást, de megyünk aludni - szólt mindenki helyébe Liam, a többiek pedig bólintgattak. Elmentek és Louis ugyanúgy nézett rám mint azelőtt. Nem bírtam a fejem elhúzni, csak a két szemébe tudtam nézni. Hihetetlen pillanat volt. Újra megtette. Pillangók voltak a hasamban, hiszen nem hittem el, hogy néhány napja még erről álmodoztam..Még mindig nem hittem el. Most visszacsókoltam. Ezután elvettem a szám és a kezétől elkezdtem húzni a szobájáig. Majd köszöntem:
- Na megyek aludni, jó éjt! - mentem volna el, de visszahúzott.
- Aludj velem. - mondta bociszemekkel.
- Nem úgy volt, hogy Harry-t imádom? - vetettem vissza a témát viccből, mire az ölébe kapott és elcipelt az ágyig.
- Olyan ismerős. -bolondoztam Vele én is.
- Nem is gondoltam volna. -szemét még mindig az enyémen hagyta. Hihetetlenül aranyos volt. - Aludjunk- mondta majd, lefeküdt, de én nem hagytam.
- Mibe aludjak? Abba a ruhába, amibe jöttem?
Azzal a lendülettel elfutott a szekrényéig és elővett egy csíkos pólót, meg egy rövidnadrágot.
- Ez olyan Louis-os. Király. -mondtam viccből mire mosolygott egyet.
Felvettem a ruhát a fürdőben, de mire kinyitottam, egy Louis esett be a fürdőbe.
- Ezt csak annál az ajtónál lehet, amelyik nem befelé nyílik. - nevettem fel.
- Én? Nem csináltam semmit. - majd elkezdett fütyörészni. Hogy férhet egy emberbe ennyi ökörség?
- Jó éjt! -szóltam oda.
- Jó éjt! - mondta Ő is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése