17. rész: Váratlan fejlemény

Odaértem nagy nehezen a többször említett házba. Féltem belépni. Kopogtam, azután beléptem..

Két szempár várakozott Rám a kanapén.
- A többiek? - kérdeztem.
- Nincsenek itthon. - vágta rá Harry.
- Gyere ülj le! - kezdte a monológját Loui, majd leültem: - Figyelj, Harry mindent elmondott. Nem kell szomorúnak lenned, nem kell, hogy bűntudatod legyen. Az ilyen véletlen hibák megesnek. De ha inkább szeretnél Harry-vel lenni, akkor mond meg. - már láttam az arcán az összetörés jeleit. Nem bírta: - Inkább elfogadom, hogy Vele leszel, minthogy saját magadnak okozol szenvedést. - Nem tudtam mi legyen. Szerettem Harry-t, Louis-t ugyanannyira, nem tudtam választani, ezért rávágtam:
- Így is eléggé elcsesztem az életeteket, szerintem mennem kéne. - indultam el, de visszahúzott.
- Kérlek, válaszolj! - nézett két kérő szemével rám. Nem tudtam mi legyen. Harry-vel haverok voltunk, de maradhattam továbbra is haver, de Louis beleroskadt volna, hiszen Vele az elejétől kezdve több volt, mint barátság. Döntöttem. Louis felé fordultam, de ő azt hitte azért, mert Harry-t választom. Elkezdte:
- Én megérte- nem hagytam válaszolni. Kezemet a szájára raktam.
- Louis. Én veled akarok lenni. Nagyon szeretlek! - itt felcsodálkozott. Sosem mondtam ezt neki, csak viccből. Ez nekem már túl lelkizésbe kezdett fulladni ezért felálltam:
- Na, de most már elég legyen a szomorkodásból! Louis Tomlinson, Harry Styles, álljanak föl! - szóltam rájuk. Ők hallgattak rám.
- Harryvel barátok maradunk és életünk végéig hülyéskedük. Értette, Harry Styles? - kérdeztem magamból kikelve.
- Értettem asszonyom! - mondta mosolyogva. Láttam arcán, hogy megelégedett azzal is, hogy barátok vagyunk. Muszáj volt neki.
- Louis Tomlinson! Ön pedig az én pasim marad, értette?
- Értettem asszonynőm! - viccelődött. Reméltem, hogy minden a helyére kerül. Nem tudtam biztosan, de éreztem, hogy nemsokára itt kell hagynom Őket..Nemrég hívott Anyu. Azt mondta, hogy nemsokára letelik az az idő amikor Londonban vagyunk. Ahogy erre gondoltam, ideges lettem. Ő sosem hagyja, hogy azt tegyek amit szeretnék. Sosem. Egy jó azért történt ezen a napon.. Azt legalább már megoldottam.