- Tényleg át akartál jutni a buszon keresztül? Ilyet sem hallottam még! - röhögött Liam, miközben a többiek is a földön fetrengtek.
- Biztos engem akart látni. Köszönöm Istenem, hogy ilyen szépnek teremtettél! - játszotta a saját magától elájultat Louis.
- Nem vagy éhes? -kérdezte Niall.
- Dehogy! - mosolyogtam vissza, majd az öltözőt fürkésztem. Egy nagy fehér szoba volt, 5 székkel és 5 tükörrel, amelyek a padlótól a plafonig értek. Mindent másnak képzeltem el, de azt is láttam, hogy ki hol ül. Zayn asztalán hajzselék tornyosultak, minden márkában, sok tükörrel körítve. Niall asztalán egy csomó ételpapír + zacskó a Nando's-ból. Harry asztalán sapkák, meg sok-sok rajz amit a lökött társai rajzoltak a hajáról. Liam asztalán a telefonja körül sok kanál volt, gondolom Louis rakta oda. Louis asztalán pedig rengeteg répa és persze Kevin a kitömött galamb.
- Legközelebb igazi galambot hozok Neked, Louis. - vágtam rá úgy a semmiből.
- Ez honnan jött? Hát nem szeretsz? Brühühü. - bolondozott a Répafiú.- MI VAN A KÖRMÖDÖN?
Hátrahőköltem. Nem értettem mi a baja. Majd ránéztem és az alkotásomra mindenki elnevette magát. Szerettem rajzolni, de a körömfestéshez is értettem. Minden körmömön egy-egy répa volt, amiket én festettem rá.
- Ez nem ér! Én is akarok saját körmöt - duzzogott Harry.
- Ha mindenki elmondja miket szeret, akkor mindegyikre mást festek. Úgy jó? - kérdeztem elégedetten.
- Hát persze! -vágták rá kórusban.
- De nekem most mennem kell. - felálltam és elkezdtem az ajtó felé sétálni, de Louis megfogta a kezem. Elpirultam.
- Nem mehetsz! Még nem is buliztunk. - biggyesztette le ajkát Louis és bociszemekkel nézett rám. Nem bírtam.
- Oké, oké, de szólnom kell Apunak, hogy maradok..egy ideig. -majd mosolyogtam rájuk és az estém nem várt fordulatot ért. Sosem hittem volna, hogy valaha találkozok velük, most meg azt akarják, hogy maradjak..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése