59. rész: Egy jól irányzott ütés

- Elmegyek megvenni a jegyeket, egy perc és visszajövök, nem kell sírnod utánam! - mondtam Anette-nek, miután rányújtottam a nyelvem. A terv a mozizás volt, s ezt be is váltottuk. Lehetne mondjuk horror is. Neeeem..kiszaladnék a nadrágomból.
Messziről megláttam már, hogy a magas fiú beszél éppen a lányhoz, míg a lány arca idegessé nem válik.
- Hagyd. Őt. Bé-kén. - mondtam szótagolva, mire Dave felém fordult.
- Óh drága Gwen, még most is ilyen kis morci vagy?
- Mit akarsz tőlünk? Senki nem kíváncsi rád, tűnj el innen, bunkó. - mondtam idegesen, még is kellő nyugalommal. Még Dave is megijedt egy kicsit.

Megragadtam a kezét, majd berántottam a moziba. Beültünk a terembe, majd elindult a film.
- Elegem van ebből a gyökérből. - mondtam idegesen.
- Nekem is. Figyelj.. - kezdte, mire komolyan rá néztem. - El mondjuk a fiúknak? Mert tudod...Niall.

 Egy ideig gondolkoztam a válaszomon.

- Te elmondhatod. - tartottam egy kis szünetet. - De én nem hiszem, hogy fogom. Jó érzés lenne betörni az orrát, de tőlem elmondhatod a fiúknak. - rántottam vállat, majd néztük tovább a filmet.

- Virágszálaim, nem isztok meg velem egy kávét? - kérdezi mögülünk a mosolygó Dave. Nem kellett hátranéznünk..tudtuk.

-Szerinted betörhetem az orrát? - kérdezem Anette felé fordulva, miközben mentünk tovább.

- Nem tudom. - válaszolja An idegesen. Zavarta Dave jelenléte, de engem is, bár próbáltam viccesen felfogni.

- Mit mondtál, Gwen? - kérdezi a fiú csábos hangján, miután elénk ért.

- Azt, hogy szívesen lovagolnék egy pingvinen egy szellős nyári napon. - kerülöm meg, majd Anette értetlen arckifejezésével találtam szembe magam, majd rákacsintottam.

- Hölgyeim, beszéljük meg! - tartja megadóan kezeit a fiú, majd megáll előttünk.

- Táncoltál már valaha az ördöggel sápadt holdfényben? - kérdezem tőle, mire a fiú nem érti. - Nézz több filmet. 

- Lányok, miért kell ilyen haragosnak lenni? - próbál nyálasan enyelegni.

Nem is válaszolva kerültük újra meg, mire megfogta Anette kezét. Abban a pillanatban odaléptem és..

Csatt. Arca találkozott a tenyeremmel, melyet két kidülledt, csodálkozó szeme is furcsállt. 

- Remélem jól esett, köszönöm az alkalmat, de most fáradnunk kell. Viszlát Dave! - állok meg, mint egy katona, majd elhúzom magammal Anette-et. Csodálkozó arckifejezésével, csak annyit mond: 

- wow. 

*otthon*

- Gwen! - kiáltozik utánam Anette.

- Itt vagyok, prüntyőkém. - mondom vadul mosolyogva. 

- Elmondtam Niall-nek a mai napot.

- És mit reagált? - kérdeztem, s vártam An válaszát.