- Szia. - köszöntött, mikor kiléptem a fürdőből.
- Szia. - szóltam halkan vissza.
- Köszönöm. - szinte suttogva mondtam ki a szavakat, odamentem, majd megöleltem.
- Mi történt veled? - kérdezi szemében kétségbeeséssel.
Egyre nagyobb gombóc nőtt a torkomban, nem tudtam megszólalni. Fájdalmasan néztem ki az ablakon, majd nagy nehezen nyögtem ki néhány szót.
- Nem tudom. Nem tudom miért tettem. - hajtottam le fejem, majd arcomat kezembe temettet. - Segíts.
A lány a meglepődéstől nem bírt megszólalni, majd megérintette a vállamat. Komolyan, bátran pillantottam rá, de az ő arca meghatódott volt.
*Később*
- Szia Lou. - ölelem meg a még alvó barátomat. Teste lomha, de ölelése erős.
- Szia Kékeske. - nyom egy puszit a homlokomra, még csukott szemmel.
- Lejössz velem? - kérdezem tőle.
- Ha segítesz nem elesni a lépcsőn, akkor talán. - mosolyog kajánul, majd feláll.
A lépcsőt megoldottuk, majd lesétáltunk a nappaliba. A többiek mind ott beszélgettek. Mint egy nagy család. Liam lábait mereszti az előtte elterülő tartón, míg Zayn édesdeden alszik. Gondolkoztam már rajta, hogy vízzel leöntve keltem, de még nem váltottam be. Majd egyszer. Niall mosolyogva váltja szavait, Liamre nézve, majd ránk veti pillantását. Szemei ragyognak a megelégedéstől, most talán igazából boldog. Megtalálta élete szerelmét, ennél jobb nem is lehetne, vagy mégis? A szőke hajú lány haját két lelógó copfba kötötte, színe ugyanolyan fénylő, mint szokott. Kezdem csodálni. Arcáról néha mosolyt, néha erősen beletörődött gondolkodást véltem felfedezni. Harry tincsei összekuszálódva állnak fején, majd vet felém egy kissé hamis pillantást. Szája mosolyog, de szemei kétségbeesettek. Egy ideig pásztázom is arcát, minden vonásáról külön "mintát" veszek, nem is odafigyelve az engem csapkodó kérdésekre.
- Köztünk vagy, drága Gwen? - kérdezi Liam hatalmas mosollyal az arcán.
- Öööööhm.Igen. - mosolyok vissza rá, majd bekapcsolódunk a beszélgetésbe. - Igazán elvihetnétek egyszer a London Eye-hoz.
- Ez honnan jött? - kérdezi érdekes fintorral arcán Niall, miközben vadul mosolyog.
- Onnan, hogy igazán elvihetnétek.
- De csak ha szeretünk?
- Tudom, hogy szerettek. - nevetek föl.
Nevetnek tovább, majd ideges pillantásokat vetek An felé. A lány megérti, rám kezd figyelni. Egy ideig fejemet Harry felé döntöm, majd mintha semmi nem történt volna, nézek tovább a fiúkra. Valami baja van az említettnek és én nem tudok vele beszélni. Remélem An érti, hogy beszéljen vele.
- Rendeljünk kaját, vagy befogjuk a pasikat a munkába? - szólalok meg barátnőmre nézve, majd vadul vigyorgok. - Ki is tud főzni közületek? Én nem akarom, hogy meghaljak ételmérgezésbe, Niall-re nem bízom.- vetek viccesen szúrós pillantást az ír felé - Zayn?
- Jól vagyok, köszi.
- Nem érdekelt ez az infó, de már mindegy. - nevetek rá, odamegyek és összekócolom mindig tökéletes frizuráját.
- Nem akarok olyan kócos lenni, mint te.
- Már késő. De csinálsz nekünk valami mennyei kaját, vagy nem?
- Ha segítesz akkor igen.
- Miért kell segítenem? A nő ilyenkor élvezi megérdemelt pihenőjét.
- Kell a női erő.
- Anette, segíts, Zayn már megint bántja a lelkemet. - nézek a lány felé, majd szememmel elmorzézom, hogy menjen most és beszéljen Harry-vel.
A kanapén fekvő fiú összekócolja hajamat, majd szinte kinyomja belőlem a szuszt és mintha visszaaludna.
- Tudod, hogy nem tesz jót a hajadnak, ha alszol? - gondoltam a figyelem középpontjába kerülök, így nem lesz feltűnő, hogy a fiú és a lány elmennek. Ez az akcióm sikerült, miközben beszéltem:
- Ez nem igaz, Gwen. A hajam király. - csukta be szemeit újra az ölemben.
- És ha igazam lenne?
- Csak lenne.
- De éhes vagyok. Nagyon. És ha nem csinálsz kaját, én komolyan mondom, hogy sírva fakadok.
Ekkor a fiú nagy nehezen feltápászkodik, még jobban összekócolja kék tincseimet, majd magammal húz a konyhába. A fiúk nevetgélve, viccelődve követnek.
- Gwendolyn! - nagyokat néztem, ahogy a fiú így hívott. - Gyerünk, dologra te nő, indulj. - lökött a hűtő felé.
- Mit akar enni felséged? - hajolok meg előtte, majd a többiek felé fordulok.
- Spagetti. Az jó. - néz rám Liam, majd éhesen megfogja a hasát.
- Akkor spagetti!
*Később*
Anette és Harry már visszaértek, de még nem tudtam beszélni a lánnyal.
- Szerintem ez lesz minden idők legrosszabb spagettije, de mindegy. - nevetek, miközben a fiú éppen kevergeti a kotyvalékunkat.
- Ezért kóstolod meg TE először. - mutogatja felém a fakanalat.
- Persze, engem kell megmérgezni! Először Niall jön.
- De megetethettelek volna olyan tökre romantikus "megeszed az egész fakanalat" módon.
- Játszd el Niall-el.
- Gyere Nialler! - lép oda hozzá. Tiszta romantikus.
*Már az asztalnál*
Mind belekóstolnak az ételbe, csak Zayn és én várjuk a véleményeket. Mondjuk ez jó, mivel ha mérgezett, akkor ők esznek belőle, nem mi.
- Na milyen? - kérdezzük egyszerre a fiúval.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése